3. Mérések mintavételezéssel

3.1 Levegõ

A négy aeroszol és fall-out mérõállomáson a levegõ radio aeroszol tartalmának meghatározása céljából folyamatos mûködésû mintavevõket üzemeltetünk. A mintagyûjtés az 1. állomáson heti, a 2., 5. és 6. állomáson napi (~100 m3/nap) rendszerességgel történik (7/a és 7/b. fénykép). Az 1., 2., 5. és 6. állomás mintái 72 órás pihentetést követõen kerülnek összbéta mérésre. Szükség esetén elvégezzük a gamma-spektrometriai mérésüket is. A mért értékeket a 3., 4/a, 4/b, 5/a, 5/b, 6/a, 6/b ábrákon foglaltuk össze.

9. kép. Mintavevõ állomás 10. kép. Aeroszol mintavevõ

A 6. állomáson háromrétegû szûrõ található a következõk szerint:
1. szén granulátum szerves-jódgõz szûrõ (65 g, típus: AC6120),
2. vékonyrétegû réz-szulfit elemi-jódgõz szûrõ (Ø37 mm, típusa: PACI),
3. üvegszálas aeroszol szûrõ (Ø37 mm, típusa: MN85/90).

A háromrétegû szûrõk cseréje és kiértékelése az alábbiak szerint történik:
1. üvegszálas aeroszol szûrõ cseréje napi rendszerességgel (~100 m3 levegõ átszívással) a Berthold LB-770 készüléken mért összbéta mérés grafikonja a 6/a, b ábrán látható,
2. vékonyréteg elemi-jódgõz szûrõ cseréje havi rendszerességgel (~2000 m3 levegõ átszívással), a Berthold LB-770 készüléken mért összbéta mérés grafikonja a 7/a ábrán látható,
3. aktív szén granulátum szerves-jódgõz szûrõ cseréje havi rendszerességgel (~2000 m3 levegõ átszívással), a gamma-spektrometriai analízissel végzett minta kiértékelésének grafikonját a 7/b ábra mutatja.

A referencia állomáson (11. kép), a nagytérfogatú levegõ-mintavevõ rendszerben háromrétegû szûrõ található a következõk szerint:
1. aktívszenes patron a szerves-jódgõz szûrõ (500 g, típusa: KNT-5),
2. vékonyrétegû réz-szulfit elemi-jódgõz szûrõ (Ø197 mm, típusa: PACI),
3. üvegszálas aeroszol szûrõ (Ø197 mm, típusa: MN/85/90).

11. kép. A referencia állomás felszereltsége

A nagytérfogatú levegõ-mintavevõ ~5000 m3 levegõ átszívását követõen cseréje és mérése hetente történik. A nagytérfogatú mintavevõ levegõforgalmi adatainak heti eloszlását a 8/a ábra, a szén levegõszûrõ gamma-spektrometriás mérési eredményének adatait a, 8/b, 8/c, 8/d, 8/e, és a 8/f ábrák, valamint a 8/g, 8/h, ábrák tartalmazzák.

A referencia állomáson folyamatos levegõ-mintavevõ is üzemel, a következõ felépítés alapján (12. kép):
1. üvegszálas aeroszol (szûrõ (Ø30 mm, típusa: MN85/90),
2. vékonyrétegû réz-szulfit elemi-jódgõz szûrõ (Ø30 mm, típusa: PACI).
A folyamatos levegõ-mintavevõ aeroszol és elemi jód szûrõinek cseréje és mérése a BERTHOLD LB-770 készüléken ~ 280 m3 levegõ átszívása után havonta történik.
3. Szén granulátum patron szerves-jódgõz szûrõ (típusa: AC6120) , melynek cseréje és gamma-spektrometriai mérése csak szükség szerint történik.

12. kép. Folyamatos levegõ mintavevõ a referencia állomáson

A szûrõkön felhalmozódott aktivitás ellenõrzése folyamatos. Az aeroszol és az elemi-jódgõz ellenõrzése plasztik szcintillátorral (12. kép), az aktívszenes szûrõ NaI szcintillációs gamma-spektrometriával zajlik. Az elõbbiek összbéta aktivitása, az utóbbiak gamma-spektruma jelenik meg a mérõállomás és a Szolgálat számítógép monitorán. A plasztik szcintillátoroknál alkalmazott szûrõk üvegszálas, illetve réz-szulfit összbéta aktivitását mutatja a 9/a illetve a 9/b ábra.

A szûrõkön felhalmozódott aktivitások ellenõrzése folyamatosan történik. Az aeroszol és az elemi-jódgõz ellenõrzését plasztik szcintillátorral, az aktívszenes szûrõt NaI szcintillátorral gamma-spektrometriásan végezzük. Az elõbbiek összbéta aktivitása, az utóbbiak gamma-spektruma jelenik meg a mérõállomás és a Szolgálat számítógép monitorán.

3.2 Légköri kihullás mérések

A légköri kihullás – a radioaktív anyagok levegõbõl történõ kiülepedésének – meghatározása a fall-out mérõállomásokon gyûjtött minták (13. kép) laboratóriumi feldolgozásával és azt követõen gamma-spektrometriai mérésével történik.
A fall-out állomások a telephely négy pontján kerültek elhelyezésre, egyenként 0,2 m2 gyûjtõfelülettel. A gyûjtõedénybe 7 napos periódussal kerül a kihullott részecskék megkötését elõsegítõ adalékkal együtt desztillált víz (10. ábra, valamint a III. táblázat).

13. kép. Fall-out mintavevõ az 1. állomáson

3.3. Szennyvíz

A Telephelyen levõ sugárveszélyes munkahelyek radioaktív kibocsátása a munkahelyek saját felelõsségi körébe tartozik. A Telephely radioaktív szennyvízkibocsátói a hatóság szempontjából egyetlen jogi személynek tekintendõk.
A KFKI telephelyi intézetek egyesített szennyvízkibocsátásának ellenõrzését a Környezetvédelmi Szolgálat látja el.
A Telephelyrõl eltávozó szennyvíz radioaktív szennyezettségének ellenõrzésére a telekhatár közelében, a két utolsó szennyvízakna közötti csatornarendszer fölé telepített mérõ- és mintavevõ állomás szolgál (14. kép).

Az állomás lehetõvé teszi:
• az eltávozó szennyvíz gamma-aktivitásának folyamatos mérését,
• az aktivitáskoncentráció emelkedésekor az automatikus vagy kézi kapcsolású mintavételt,
• a 24 órás átlagminta vételét.

14. kép. Folyamatos és szakaszos mintavevõ berendezés
a szennyvíz-mintavevõ állomáson

A napi átlagos kibocsátási aktivitáskoncentráció meghatározására a 24 órás átlag vízmintából preparátum készül. Ennek összbéta aktivitás meghatározása 90Sr-90Y izotópra vonatkoztatva történik egy 10 mérõhelyes gázáramlásos proporcionális számláló alkalmazásával (BERTHOLD LB 770, 15. kép).
Ha az összbéta aktivitáskoncentráció eléri a 20 mBq/cm3-t, akkor gamma-spektrometriai analízis is elõsegíti a kibocsátó forrás beazonosítását. (Ilyen esemény 2010-ben nem történt).

15. kép. A 10 mérõhelyes gázáramlásos proporcionális számláló
az összbéta aktivitás mérésére

Az eltávozó szennyvíz összbéta-aktivitásának idõfüggését a 11/a, 11/b ábrák foglalják össze. A heti átlag szennyvízmintákból a TRICARB készülékkel (16. kép) meghatározásra kerül a trícium aktivitáskoncentráció is (12. ábra).

16. kép. TRICARB készülék a kisenergiájú béta-sugárzás mérésére

A várhatóan nagyobb mennyiségû és aktivitáskoncentrációjú szennyvizeket kibocsátó létesítmények közelében külön szennyvízkezelõ aknák találhatók (RÜ, KIR). Az említett létesítményekben kettõs szennyvíz-lefolyórendszer található. Az „aktív” lefolyórendszer olyan aknába vezeti a szennyvizet, ahonnan az csak radioaktív szennyezettség ellenõrzés után, megfelelõ kezelést követõen kerülhet a városi közcsatorna hálózatba. Szükség esetén – az IKI-ben – mód van a szennyvíz szilárd radioaktív hulladékká alakítására is.
A kibocsátható nuklidspecifikus aktivitáskoncentrációk az Országos Tisztiorvosi Hivatal által megszabott dózismegszorítás értékébõl származtatva kerültek megállapításra.