Környezetelemzési Kutatócsoport
Kutatási témák
{fejlesztés alatt}
Kutatási projektek
2008-2010
ESS-PP FP7
European Spallation Source - Preparation Phase Project
{The ESS Preparatory Phase (ESS-PP) project has the overall goal to pave the way to and to facilitate a site decision and a final decision to construct and to operate ESS. Presently, there are three governments (Spanish, Swedish and Hungarian) firmly committed to host ESS in their own country. While the process for reaching an agreement is mainly political and lobbied for by the site contenders, the ESS-PP will have a catalyzing effect for a decision and provide data for a decision as well as for the realisation phase. ESS-PP will concentrate on the site independent aspects while the site specific aspects will be mainly covered by the site contenders.}
Kutatócsoportunk feladatai a projektben:
Létesítmény leszerelése
Környezeti hatás
Targetanyagok technikai értékelése
2006-2009
NEEDS FP6
New Energy Externalities Developments for Sustainability
A NEEDS (New Energy Externalities Development for Sustainability - Fenntartható energiatermelés a külsõ költségek szempontjából) integrált projekt 2004. szeptember 1-jén indult, a projektben 66 intézmény vesz részt, így a projekt több kutatási folyamra oszlik. Kutatócsoportunk az 1d kutatási folyamban vett részt, amelynek célja az volt, hogy a fosszilis, a nukleáris és a megújuló energiatermelés környezeti külsõ költségeinek számítását az újonnan csatlakozott országokra (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) valamint észak-afrikai országokra (Egyiptom, Marokkó, Tunézia) kiterjessze. Az 1d kutatási folyam a projekt 19. hónapjában (2006. március 1-jétõl) kezdte meg munkáját. A projekt 2009. február 28-án fejezõdött be.
A projekt keretében kutatócsoportunk a következõ feladatokat teljesítette:
Magyarországi energiaszektor és energiapolitika felmérése.
A környezeti külsõ költségek számítására alkalmas környezeti hatásútvonal modell (EcoSense) alkalmazása.
A kibocsátó forrásokra (erõmûvek technológiai adatai), a receptorokra (lakónépesség, épületek anyagai, haszonnövények termésadatai), valamint az országspecifikus monetáris értékekre (az egyes egészségi és környezeti károk pénzben kifejezhetõ értéke) vonatkozó adatok begyûjtése Magyarország esetére. A kutatási folyam többi partnerei adatgyûjtésének koordinálása.
Környezeti külsõ költség számítása a NEEDS projekt keretében aktualizált EcoSenseWeb modellel 20 fosszilis, 2 biomassza és 1 nukleáris referenciaerõmû esetén. 2005-ben üzemelõ erõmûvek, illetve tervezett fosszilis és biomassza-alapú technológiák környezeti kárainak modellezése. A tejles energiaciklusok figyelembe vétele életciklus-leltár (LCI - life cycle inventory) adatok alapján. Költség-haszon elemzés szén- és lignittüzelésû erõmûvek füstgáz-kéntelenítõ berendezéssel való felszerelését tartalmazó retrofit projektjeinek értékelésére. Új erõmûvi kapacitás négy altrenatívájának összehasonlítása költség-haszon elemzéssel. A magyarországi villamosenergia-szektor összesített externáliáinak összevetése makrogazdasági mutatókkal. Hipotetikus atomerõmûvi balesetekhez köthetõ externáliák számítása COSYMA modellel, Magyarországon és Csehországban üzemelõ atomreaktorok esetére.
A külsõ költségek lehetséges internalizációjának értékelése.
2005-2008
LÉG-KÖR - NKTH Jedlik Ányos Program
Légiközlekedés repülõtéri forgalmának körbnyezeti monitorozó rendszere
A projekt fõ célkitûzése a repülõtéri forgalom légköri kibocsátásának az Európai Unió normáinak megfelelõ monitorozására alkalmas rendszer kifejlesztése és felállítása a Ferihegyi repülõtéren.
A budapesti Ferihegyi repülõtér forgalom szempontjából a legdinamikusabban növekvõ repülõterek közé tartozik Európában. 2003-ról 2004-re 26%-kal növelte forgalmát,2004-ben a magyar légtért átszelõ 533 352 gép közül 111 753 érintette a Ferihegyi repülõteret. A repülõtéren megfordult légi utasok száma 6 456 983 fõ volt. Mindezen belül a diszkont légitársaságok forgalma egy év alatt a tízszeresére nõtt. A forgalom ilyen ütemû növekedését látva óhatatlanul felvetül a kérdés, hogy a percenként fel-le szálló repülõgépek, illetve a rengeteg kiszolgálójármû motorjának károsanyag kibocsátása veszélyezteti-e a repülõtér dolgozóinak egészségét, illetve a repülõtér, mint károsanyag kibocsátó pontforrás milyen mértékben befolyásolja Budapest levegõminõségét. A kérdés annál indokoltabb mivel a reptéri forgalomból származó környezeti hatások közül egyenlõre csak a zajszennyezés monitorozása folyamatos.
A projekt keretében kutatócsoportunk a következõ feladatokat teljesítette:
Földi mérések: Repülõtér területén levegõminõségi mérések, távérzékelés
Mérõmódszerek fejlesztése: Finom frakciójú diszperz közeg mérési technikája
Repülõgépes mérések
Monitoring rendszer telepítése
2005-2008
OTKA T49581
Az energiaszektor légköri kibocsátásának éghajlati hatása szempontjából fontos primer és szekunder aeroszolok jellemzése
Az aeroszolrészecskék kémiai összetételének, morfológiájának és heterogenitásának jellemzése érdekében nagyérzékenységû roncsolásmentes mikroanalitikai módszereket fejlesztettünk és alkalmaztunk; a méret szerint frakcionált aeroszol nyomelemtartalmának meghatározásához totálreflexiós röntgenfluoreszcencia-analízist, az ammónium és nitrát mólarányának meghatározásához, valamint a szén és a cink kémiai állapotának vizsgálatához totálreflexiós geometriájú röntgenabszorpciós spektroszkópiát, egyedi részecskék morfológiájának és heterogenitásának jellemzéséhez elektronmikroszkópos méréseket. Kidolgoztuk a velük harmonizáló méret szerint frakcionált aeroszol-mintavételi technikát, lehetõvé téve ugyanazon minta mérését mindhárom módszerrel. Megfelelõen alacsony kimutatási határuk (< 1 ng/m3) miatt nagyon rövid mintavételi idõkkel gyorsan változó légköri folyamatok nyomonkövetését teszik lehetõvé. A módszerek teljesítõképességének bemutatását és a projekt keretében vett aeroszol-mintákon való alkalmazását kiegészítettük a másodlagos aeroszol keletkezését figyelembe vevõ modellszámításokkal, a koncentrációk és az aeroszol optikai vastagság összevetésével, valamint kutatórepülõgépes mérésekkel.