A Pille dózismérõ rendszer
A fentiekbõl nyilvánvaló, hogy az ûrhajósok személyi dózisának pontos és naprakész mérése milyen fontosságú. Az ûreszközökön számos módszerrel mérik a sugárzás intenzitását és összetételét, valamint az annak károsító hatására jellemzõ dózist, de ezek a mérõberendezések nagyok és bonyolultak, ennélfogva helyhez kötöttek. Az ûreszköznek csak egy pontján mérnek, az inhomogén sugárzási térben helyüket és helyzetüket gyakran változtató ûrhajósok személyi dózisának mérésére nem alkal¬masak. Erre a célra leggyakrabban termolumineszcens dózismérõket (TLD) használnak. A dózismérõket általában az ûrrepülés befejezése után a Földön, egy nagyméretû laboratóriumi kiolvasó készülékkel tudják csak kiolvasni, illetve kiértékelni. Az elmúlt három évtizedben intézetünkben számos - ûreszközökön is használható, hordozható, kisméretû kiolvasó készüléket tartalmazó - TLD mérõrendszert fejlesztettünk ki és gyártottunk; ez a közismert Pille mûszercsalád. Érzékenysége elegendõen nagy akár egy órai, az ûrállomáson fellépõ dózis mérésére; kibírja a fellövésnél és a dokkolásnál keletkezõ nagy mechanikai terhelést, és súlytalanságban is mûködik. A dózismérõk ún. bura dózismérõk: egy kis, zárt üvegburában, vákuumban lévõ fém fûtõlapocskára vannak a TL-kristályok felragasztva. A könnyebb kezelhetõség érdekében a burát egy bárhol könnyen rögzíthetõ, könnyen kézbe fogható ún. kulcsba szereljük. Az ûrhajókon és ûrállomásokon mûködõ dózismérõinket már a fedélzeten rendszeresen kiolvassák; méréskor mindössze a kiolvasó nyílásába kell helyezni a kulcsot és elfordítani, majd a mérés végén a dózisértéket a kiolvasó kijelzõjérõl le lehet olvasni.
A Pille rendszer elsõ példányát Farkas Bertalan magyar ûrhajós vitte fel a Szaljut-6 ûrállomásra 1980-ban, majd 1983-ban a Pille egy újabb változatát juttatták a Szaljut-7 ûrállomás fedélzetére. Ezt 1987-ben átszállították a Mir ûrállomásra, és újabb dózismérõkkel egészítették ki; ez a rendszer a 80-as évek végéig mûködött. Egy akkumulátoros Pillével Sally Ride, az elsõ amerikai ûrhajósnõ mért a Columbus ûrsikló fedélzetén 1984-ben.
A 90-es évek elején megszületett a Pille korszerûsített változata. A mikroprocesszoros vezérlésû kiolvasó készülék automatikusan azonosítja a dózismérõket és gyors adatkiértékelést is végez, a mérési adatokat és jellemzõ paramétereiket memória-kártyán tárolja, ugyanakkor szabványos soros vonalon keresztül személyi számítógéphez csatlakoztatható, melynek felhasználói programja lehetõvé teszi a mérési adatok letöltését, részletes analízisüket, adatbázisok létrehozását. Ugyanezen a csatornán keresztül állíthatók be a kiolvasó készülék és az egyes dózismérõk egyedi mûködési paraméterei is. A kulcs is tartalmaz egy memória-csipet, mely tárolja a kulcs azonosító kódját és a benne lévõ dózismérõ egyedi paramétereit, tovább fokozva a mérések érzékenységét, pontosságát. A kiolvasóhoz csatlakoztatott fedélzeti számítógépen, illetve az ûrállomás ahhoz kapcsolódó telemetria-rendszerén keresztül a mérési adatok a Földre továbbíthatók.
A második generációs Pillét elõször ESA-ûrhajós használta a Mir ûrállomáson 1995-ben, egy módosított példányát pedig a NASA ûrhajósa ugyanott, 1997-ben. Magyarország a Pille dózismérõ rendszer legújabb változatával járul hozzá a széleskörû nemzetközi együttmûködésben készülõ, hatalmas Nemzetközi Ûrállomás (ISS: International Space Station) felmûszerezéséhez. Az ISS amerikai laboratóriumi moduljába szánt rendszerünket a 2001-ben felbocsátott Discovery ûrrepülõgéppel juttatták fel az ûrállomásra. Az Európai Ûrügynökség (ESA: European Space Agency) DOSMAP kísérletének keretében több mint 1700 sikeres mérést hajtottak végre vele. A kísérlet célja az volt, hogy az ûrállomás különbözõ pontjain elhelyezett többféle dózismérõvel, eltérõ árnyékolási körülmények között megmérjék a sugárzási tér eloszlását és elkészítsék az ISS belsejének "dózistérképét".
Az ISS Zvezda moduljára 2003 augusztusában szállították fel egy Progressz teherûrhajóval a Pille legújabb változatát, mely itt már az ún. dozimetriai szolgálati rendszer része, az ûrhajósok egészségvédelmének eszköze. Az ûrállomás különbözõ pontjaira kihelyezett dózismérõket havi rendszerességgel olvassák ki; ûrséták alatt minden esetben mérik a járulékos dózist és egy, a kiolvasóban lévõ dózismérõvel 90 percenként (ennyi az ISS keringési ideje) végeznek automatikus, nagy felbontású méréseket. Rendkívüli eseményekkor, mint például extrém nagy napkitörések idején, napi kétszeri kiolvasással követik nyomon az ûrhajósok dózisterhelését. Ezzel a rendszerrel már több, mint húszezer sikeres mérést végeztek; az ISS állandó legénységének orosz ûrhajósain kívül mindkét repülése során használta azt Charles Simonyi magyar származású ûrturista is.