Lakossági Tájékoztató
a Budapesti Kutatóreaktorról
és a KFKI-telephely környezetellenõrzésérõl
Készült:
az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Balesetelhárítási Intézkedési Tervének részeként
Tisztelt Olvasó!
A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) szovjet gyártmányú és 1959 óta mõködik a KFKI területén. Üzemeltetõje az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI).
Budapesti Kutatóreaktor (BKR)
A reaktoron az üzembe helyezését követõen két alkalommal átfogó korszerûsítést hajtottunk végre, melyeknek köszönhetõen a reaktor teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról 10 MW-ra emeltük. A második rekonstrukciót követõen, melynek során a reaktor építészeti létesítményein kívül valamennyi szerkezeti elemét kicseréltük és számos biztonságnövelõ beruházást is végrehajtottunk, a reaktor az üzembe helyezési próbák sikeres befejezése után 1993 novemberében kapta meg az üzemeltetési engedélyt. A rekonstruált reaktor az újraindítását követõen, ahogy azt az alábbi diagram is mutatja, éves átlagban 3500 óra körül üzemel.
A reaktoron végzett folyamatos és idõszakos ellenõrzések, egyes berendezések terv szerinti cseréje, a berendezések öregedésének monitorozása és kezelése, a saját és más reaktorok üzemeltetési tapasztalatainak hasznosítása, a biztonság folyamatos javítása, a személyzet tervszerû, folyamatos képzése és megújítása, néhány további tényezõvel együtt biztosítják a reaktor mûszaki-biztonsági értelemben vett biztonságos mûködtethetõségét legalább az említett a tervezett üzemidõ végéig.
A Reaktor csarnok (reaktor és a körülötte lévõ kísérleti berendezések)
A reaktor feladata Budapesti Kutatóreaktor Mûszerközpont (BKM) üzemeltetése
A kutatóreaktor az alap- és alkalmazott kutatások számára nagyteljesítményû (nagyfluxusú) neutronforrásként szolgál, s mint ilyen valós tudományos szükségletet elégít ki.
A reaktorban keletkezõ neutronokat különbözõ anyagok vizsgálatára lehet felhasználni. A felhasználás szervezésére és folyamatos javítására a második rekonstrukciót követõen még az 1993-as üzembe helyezés elõtt létrejött a Budapesti Kutatóreaktor Mûszerközpont (BKM), amely a reaktor körül az MTA Szilárdtestfizikai- és Optikai Kutatóintézete, az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Kutatóintézete, MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézete, valamint az AEKI által mûködtetett tudományos célú berendezések közös gazdája. A BKM közvetítésével magyar és külföldi kutatóintézetek és egyetemek nagyszámú kutatója végzett, ill. végez méréseket a reaktornál.
A reaktor körül a leggyakrabban használt anyagvizsgálati módszerek a kisszögû neutronszórás, a neutronradiográfia, a prompt-gamma aktivációs analitika és a neutrondiffrakció. Igen lényeges, hogy a berendezések köre jelentõs mértékben (számosságban és színvonalban egyaránt) folyamatosan bõvül. A legjelentõsebb bõvülés egy ún. hidegneutronforrás létesítése volt (üzembe helyezése 2001-ben történt). Jelenleg folyik egy speciális repülési-idõ spektrométer üzembe helyezése, és még ez évben sor kerül az indukált Mössbauer-effektusra alapozott anyagvizsgálati laboratórium üzembe helyezésére is.
A BKM és a reaktor tudományos célú hasznosításának sikerességét mutatja, hogy ez az egyetlen kelet-európai berendezés, amelyet az Európai Közösség nagyberendezés programja is magáénak tart, és a berendezéseken bizonyos mennyiségû mérési idõt az EU kutatói számára kibérel. A BKM eredményeirõl kétévenként összefoglaló kötet jelenik meg, amely az interneten, a http://www.bnc.hu web-oldalon is hozzáférhetõ.
Mérõberendezések a BKR kísérleti csatornái körül
A reaktor hasznosítására nemcsak tudományos, hanem szolgáltatói jelleggel is sor kerül. Ezen "szolgáltatások" között említhetjük az egészségügyben és az iparban használható radioaktív izotópok elõállítását, szerkezeti anyag besugárzásokat (és a besugárzásokat követõ anyagvizsgálatokat, amelyek tárgyai a paksi atomerõmû reaktortartályának anyaga, valamint a majdani fúziós reaktorokban használandó szerkezeti anyagok).
A gyakorlatban hasznosuló legfontosabb "alkalmazás" természetesen az, hogy az AEKI-ben az évtizedek folyamán létrejött az a szaktudás és biztonsági kultúra, amely lehetõvé teszi, hogy az AEKI mind a Paksi Atomerõmû tudományos bázisintézményeként, mind pedig az Országos Atomenergia Hivatal mûszaki szakértõ intézményeként sikeresen vehessen részt a hazai atomenergetika legkülönbözõbb problémáinak megoldásában.
KFKI-telephely környezetellenõrzése
Törvényi kötelezettség alapján, a környezet és a telephely dolgozóinak biztonsága érdekében, és az esetleges környezeti többletterhelés megállapítására sugárvédelmi szempontból fokozottan, és folyamatosan ellenõrizzük a KFKI telephelyét.
A KFKI-telephely - beleértve a reaktort is - személyi- és környezetellenõrzõ rendszere mélységben többszintû ellenõrzõrendszerként épül fel. A rektornál a fokozottan ellenõrzött munkahelyen dolgozók többszörös dozimetriai ellenõrzése, a sugárzó anyagok forgalmát ellenõrzõ sugárkapuk és a szervezetbe került anyagok pontos meghatározását biztosító alacsonyhátterû egésztest-számláló mérõlaboratórium mellett a KFKI telephelyén egy integrált környezetellenõrzõ rendszer mûködik, amely folyamatos és mintavételezésen alapuló méréssel biztosítja a telephely egészének monitorozását.
Folyamatos mérések
Gamma-dózisteljesítmény mérés
A telephely környezetellenõrzõ rendszerének gerincét egy 17 mérõállomásból és egy központi adatgyûjtõbõl álló környezetellenõrzõ rendszer alkotja. A mérõállomásokon elhelyezett GM-csöves mérõszondák segítségével a telephely 17 pontján (további egy ponton közvetlenül a központi adatgyûjtõ helyiségében) folyamatosan mérjük a pillanatnyi gamma-dózisteljesítményt. A mérõrendszer két kitüntetett és nagyérzékenységõ gamma-detektora a telephely ki- és bejárati gépkocsiforgalmát monitorozza. A mért értékek a központi adatgyûjtõbe jutnak, ahol a mért adatok a feldolgozást követõen megjelennek a központi adatgyûjtõ monitorán, és megtörténik a mágneses adatrögzítésük is. Szignifikáns szintemelkedés esetén fény- és hangjelzés figyelmezteti az ügyeletest a rendellenességre. Visszamenõleg az elõzõ hat óra dózisteljesítménye állomásonként grafikusan megjeleníthetõ az adatgyûjtõ monitorán. A munkaidõn kívüli szintemelkedés jelzésére egy automata telefonhívó rendszer üzemel.
A napi adatfeldolgozások során az elmúlt 24 óra méréseredményeirõl (napi átlag, maximum, minimum, üzemképtelenség stb.) készítünk kimutatást. Hasonló jellegû kiértékelést készítünk a havi és az éves mérések eredményeirõl. A környezetellenõrzõ rendszer adatai a http://148.6.176.241 IP-címen, valósidõben az interneten is megtekinthetõek.
Szennyvíz-kibocsátás ellenõrzés
A telephelyen levõ sugárveszélyes munkahelyek radioaktív kibocsátása saját felelõsségi körükbe tartozik. A telephely radioaktív szennyvízkibocsátói a hatóság szempontjából egyetlen jogi személynek tekintendõk. A KFKI intézetek egyesített szennyvízkibocsátásának ellenõrzését a Környezetvédelmi Szolgálat végzi. A telephelyrõl eltávozó szennyvíz radioaktív szennyezettségének ellenõrzésére a telekhatár közelében, a két utolsó szennyvízakna közötti csatornarendszer fölé telepített mérõ- és mintavevõ állomás szolgál.
Mérések mintavételezéssel
Termolumineszcens dózismérõk
A mérõállomásokon kéthavonta kiértékelésre kerülõ termolumineszcens bura (TLB) dózismérõket is elhelyeztünk. Ezek áramforrást nem igénylõ, passzív eszközök. Jelentõségük az esetleg kiesõ energiaellátástól való független mûködésükben van. A kiértékelés a jól ismert Pille mérõkészüléken történik.
Levegõ ellenõrzés
Négy mérõállomáson a levegõ radioaeroszol tartalmának meghatározása céljából folyamatos mûködésõ mintavevõket üzemeltetünk. A mintagyûjtés az 1. állomáson heti (~10000 m3/hét), a 2., 5. és 6. állomáson napi (~100 m3/nap) rendszerességgel történik. Az 1. állomáson aktívszenes patronnal ellátott nagy térfogatáramú levegõ mintavevõt üzemeltetünk. A patront ~10000 m3 levegõ átszívása után, hetenként cseréljük és mérjük.
Légköri kihullás mérések
A légköri kihullás – a radioaktív anyagok levegõbõl történõ kiülepedésének – meghatározása a mérõállomásokon gyõjtött minták laboratóriumi feldolgozásával és azt követõen gamma-spektrometriai mérésével történik.
Balesetelhárítási Intézkedési Terv (BEIT)
Az érvényben lévõ szabályozásnak megfelelõen az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet a KFKI-telephely egészére vonatkozóan rendelkezik Balesetelhárítási Intézkedési Tervvel (BEIT) . A BEIT az országos mintatervhez igazodva a reaktor biztonsági és üzemzavari elemzései alapján készült. A reaktor számba vett legsúlyosabb üzemzavari esetére vonatkozóan a reaktor biztonsági elemzéseibõl következtetve azzal számolunk és a BEIT erre vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket , hogy kiürítést, illetve elzárkóztatási intézkedéseket a KFKI telephelyén kívül nem kell foganatosítanunk.
A BEIT alapján a KFKI-telephelyen dolgozókat rendszeres oktatásban részesítjük, és évenként egy feltételezett baleseti helyzetre vonatkozóan balesetelhárítási gyakorlatot is tartunk. Ezek a gyakorlatok a feltételezett üzemzavari eseménytõl függõen a baleset-elhárításban feladattal rendelkezõ kerületi-, fõvárosi- és országos szervezetek mozgósítását is jelenthetik.
Biztonságpolitika
A kutatóreaktor biztonságpolitikájában a reaktor 1959-es üzembe helyezését követõen egy igen szigorú és a vezetés által következetesen képviselt biztonságközpontú szemlélet érvényesül, mely szerint a reaktor üzemeltetésében elsõrendû és legfontosabb követelmény a biztonság. E következetességnek is köszönhetõ, hogy ez a szemlélet a reaktornál az általános munkakultúra része. Ez a biztonságközpontú szemlélet a kutatóreaktort üzemeltetõ szervezet vezetését és minden dolgozóját folyamatos elemzõ munkára, biztonságnövelõ beruházásokra, illetve biztonságnövelõ intézkedések meghozatalára készteti (természetesen ennek a gyakorlatnak a követését hatósági rendeletekben és szabályzatokban megjelenõ biztonsági elõírások is megkövetelik).
Biztonságpolitikánknak része az átláthatóság. Ezért hagyományosan, immáron több mint húsz éve a reaktornál továbbra is minden hónap utolsó péntekén nyílt napot tartunk. Ezen a napon minden érdeklõdõt egyéni, vagy csoportos látogatás formájában elõzetes bejelentés alapján szívesen látunk. A reaktor üzemeltetésével kapcsolatosan a reaktor http://www.kfki.hu/~brr honlapján aktuális tájékoztatók is megtekinthetõk.
Tisztelt Olvasó!
Magyarország nemzetközi tudományos megítélésében a Budapesti Kutatóreaktor jelentõs szerepet játszik. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul az a tény is, hogy mind a mai napig ez az ország egyetlen kutatási nagyberendezése, de a reaktor üzemeltetõiként mi is hozzájárulunk azzal, hogy mindig és minden körülmények között a reaktor biztonságát tartjuk szem elõtt.
Budapest, 2005. október.
